A sikert�rt�net 1902. m�rcius 6-�n kezd�d�tt. Egy csoport futballrajong� hivatalosan megalap�tja a Madrid Futball Klubot (az alap�t� okirat szerint "sportj�t�kok gyakorl�sa c�lj�b�l") �s l�trehozza az els� igazgat� tan�csot. A katal�n(!) sz�rmaz�s� Juan Padr�s Rubio lesz az eln�k, Enrique Varela-t v�lasztj�k aleln�knek, Manuel Mend�a titk�ri - , Jos� de Gorostizaga kincst�rnoki poz�ci�t t�lt be, m�g Antonio S. Neyra, Mario Giralt, Carlos Mertens, �lvaro Spottorno �s Arturo Mel�ndez pedig az igazgat�s�g tagjai. Ezzel Juan Padr�s hivataloss� teszi azt a klubot, mely k�t �vvel kor�bban Juan Palacios vez�nylet�vel alakult. Ez a vezet�s�g tervezi meg a csapat arculat�t - lem�solva a h�res London Corinthians mez�t. A j�t�kosok ett�l kezdve feh�r shortban, �s p�l�ban - ujj�n lila cs�kokkal d�sz�tve - , k�k zokniban �s sapk�ban futnak ki a p�ly�ra. A Madrid FC nem az els� madridi csapat, de �k tekintend�k a Real Madrid el�dj�nek, nem pedig az 1897-ben alap�tott Foot-ball Sky...

H�rom nappal k�s�bb a csapat lej�tssza els� m�rk�z�s�t a saj�t j�t�kosokb�l �ssze�ll�tott k�t csapat k�z�tti j�t�k c�lja, hogy fel�ll�thass�k az els� sz�m� csapatot, valamint b�tor�ts�k az els� n�z�k�z�ns�get. A k�k csapat: Mel�ndez, J. Padr�s, Spottorno, Gorostizaga, Mend�a, P�ramo, Neyra, A. Giralt, F. Palacios, Martens �s Rodero. A piros csapat: J. Giralt, Mel�ndez, Molera, Salvador, Valc�rcel, Spottorno, Stampher, J. Palacios, Varela, Celada �s Bueno. Ugyan a g�lnak nincs jelent�s�ge, de a k�kek nyernek 1 - 0 -ra. A m�rk�z�st a Plaza de Toros sug�r�ton j�tszott�k. Az g�rda els� klubhelyis�gek�nt a Padr�s fiv�rek tulajdon�ban l�v� Al Capricho �ruh�z h�ts� helyis�ge �s a La Taurina Taverna szolg�lt. Ez ut�bbib�l indulnak az els� "bevet�sre".

A Heraldo del Sport c�m� lap 1902. m�rcius 22-i sz�m�ban megjelenik az "Instrukci�k a j� futballhoz" az angol Arthur Johnson toll�b�l. �t k�rik fel az edz�i posztra. Johnson foglalta rendszerbe a futball z�rzavaros vil�g�t el�sz�r.

1902. �prilis 15-�n lefektetik az �j klubszab�lyokat �s �tadj�k a rend�rf�n�k r�sz�re. N�h�ny nappal kor�bban az igazgat�tan�cs megl�togatta Madrid polg�rmester�t azzal a c�llal, hogy XIII. Alfonz kir�ly koron�z�sa alkalm�b�l egy versenyt �rn�nak ki. V�g�l ez a rendezv�ny v�lt az els� Kir�lyi Kup�v�.

1902. m�jus 13: a bajnoks�g az els� nagy nemzeti derbivel kezd�d�tt a Barcelona �s a Madrid csapata k�z�tt. A katal�nok g�rd�j�ban t�bb k�lf�ldi j�t�kos is szerepelt �s 3 - 1 -es gy�zelemmel t�voztak. Vigaszk�ppen a Madrid legy�rte az Espanol-t 3 - 2 -re, elnyerve ezzel a Barcelona el�l a Copa de la Gran Pena -t. Ez volt az els� tr�fea, mely a klub vitrinj�be ker�lt. Az �tcsapatos bajnoks�got egy�bk�nt a Vizcaya Bilbao nyerte a madridi Hip�dromoban.

1903. �prilis 08-�n (egy�bk�nt innent�l m�r Campeonato Espananak h�vj�k a sorozatot, �s h�rom csapat vesz r�szt) a Madrid elveszti a bajnoks�g d�nt�j�t az Athl�tic Bilbao ellen�ben. Az eredm�ny 3 - 2. A k�zdelem v�g�n J. Giralt, a Madrid kapit�nya visszav�g�t k�r m�snapra Mr. Astorquia-t�l, az Athl�tic kapit�ny�t�l. �rdekess�g, hogy akkoriban igazi kapus n�lk�l j�tszott a Madrid, meglehet�sen t�mad� felfog�sban, olykor 7-8 csat�r is volt a keretben.

1904. janu�rj�ban a Madrid egyes�l a Moderno, az Amicale �s a Moncloa g�rd�j�val. Az Amicale-ben francia vend�gj�t�kosok is j�tszottak. Carlos Padr�s lemond a Madridi Futballklubok Sz�vets�g�nek eln�ki posztj�r�l, hogy b�tyja, Juan helyett �tvegye az ir�ny�t�st a Madrid felett. A csapat nem indul a bajnoks�gban, �m j�n az 1905-�s �v...

1905. �prilis 18. A Madrid megnyeri els� spanyol bajnoki c�m�t, az Athl�tic Bilbao felett 1 - 0 -ra diadalmaskodva. Pedro Parages bead�s�t Prast �rt�kes�tette.

1905. okt�ber 23. M. Loubet francia eln�k Spanyolorsz�gi l�togat�sa alkalm�ra Carlos Padr�s megszervezi az els� nemzetk�zi m�rk�z�st. A p�rizsi Gallia Sport 1 - 1 -es d�ntetlent j�tszott a g�rd�val a madridi l�versenyp�ly�n.

1906. �prilis 10. A Madrid a baszk Athl�tic ellen�ben 4 - 1 -es diadalt k�nyvelhet el, megnyerve ezzel a m�sodik kupabajnoks�got. Egy nappal kor�bban a nemzeti senior csapat, a Recreativo Huelva (angolok alap�tott�k) szenvedett veres�get t�l�k. Az erem�ny 3 - 0.

1907. m�rcius 30. A Madridnak siker�l elnyernie a spanyol kup�t, a Vizcaya-t verve, Prast �rt�kes tal�lat�nak k�sz�nhet�en. Ez az els� kupa, amit a csapat hazavihetett, miut�n h�rom egym�s ut�ni �vben is gy�zedelmeskedtek.

1908. �prilis 13. Zsin�rban a negyedik bajnoki c�met hozz�k el a Sporting de Vigo legy�r�s�vel (2-1). Ebben az �vben Adolfo Mel�ndezt v�lasztj�k eln�knek az �j igazgat�tan�cs �l�re. Carlos Padr�s �r�k�s tiszteletbeli eln�ki c�met kap.

Ekkor m�r �lland� j�t�kosokra �p�lt a csapat, p�ld�ul mind a n�gy kupagy�zelemnek r�szese volt a kiv�l� kapus, Adolfo Alvarez Buylla, a v�d� Jos� Angel Berraondo �s Joaqu�n Yarza, a fedezet Enrique Normand, Taurie �s Manuel Yarza, a francia sz�let�s� csat�r, Pedro Parages Diego-Madrazo, Manuel Prast �s Frederico Revuelto.

1912. okt�ber 31-�n felavatj�k az els�, ker�t�ssel k�rbevett p�ly�t az O�Donnell-en. Laureano Garc�a Comiso tulajdon�ban van �s havi 1000 peseta-�rt a Madrid b�rbe veszi. A lel�t�s p�lya 216 n�z�nek biztos�tott �l�helyet! Ebben az �vben egy ifj� csat�r csatlakozik a t�rsas�ghoz. � Santiago Bernab�u. R�la m�g a k�s�bbiekben nagyon sok sz� fog esni...

1916. okt�ber 30. Sz�mos, gyenge eredm�nnyel teli �v ut�n 4 - 0 -ra vert�k a Athl�tic de Bilbao csapat�t, a bajnoks�g kup�j�t ism�t elhozt�k. Ezt megel�z�en a g�rda elnyerte a region�lis bajnoki c�met, 1913 �ta el�sz�r. Adolfo Mel�ndezt az igazgat�tan�csban t�rt�nt v�ltoz�sok ut�n �r�k�s tiszteletbeli eln�kk� v�lasztott�k.

1917. m�jus 15. A Madrid kialak�tott egy maroknyi csapatot, amely ann�l ink�bb volt rendk�v�li: Teus, Erice, Eulogio, Aranguren, Ricardo Alvarez, Antonio de Miguel, (a "tud�s"), Sansineca, a Petit testv�rek, Castell, Bernab�u, Sotero Aranguren... �s elnyert�k a bajnoki c�met, k�t izgalmas m�rk�z�s ut�n.

1920. j�nius 29. t�rt�nelmi momentum a klub �let�ben. A spanyol uralkod� (XIII. Alfonz) a kir�lyi (Real) c�met adom�nyozta az egy�ttesnek, valamint rendelet�ben enged�lyezi a c�mer haszn�lat�t is. Ett�l fogva �j nevet kapott a t�rsas�g. A Real Madrid megsz�letett.

1920. december 13. Portug�li�ban kezdt�k els� komoly nemzetk�zi �tjukat. A j�t�kosok megismerhett�k a h�res "sacatr�s" csataki�lt�st a Benfica �s a Porto otthon�ban, majd Olaszorsz�g fel� fordultak. Itt 5 m�rk�z�st j�tszottak n�gy v�rosban: Torinoban, Liornaban, Bolognaban �s Genovaban. Megsz�lettek az els� nemzetk�zi szerz�d�sek.

1923. �prilis 29. A Ciudad Lineal �tad�sa. Ez m�r f�ves p�lya. A nyit� m�rk�z�sen a Real Madrid 8000 n�z� el�tt 2-0 -ra legy�zte az Ir�nt. Mindk�t g�lt Jos� Mar�a Ubeda szerezte. Ebben az id�ben �p�tette az Atl�tico a Metropolitano-t. Ennek k�sz�nhet� az, hogy a f�v�ros v�lt a spanyol futball k�zpontj�v�.

1924. m�jus 17. A Jos� Mar�a Castell �ltal �p�tett 22.500 f�r�helyes Chamart�n avat�sa. Az angol kupagy�ztes Newcastle �s a Real Madrid j�tszott�k az els� m�rk�z�st, �fels�ge D. Gonzalo r�gta a kezd� r�g�st. A m�rk�z�st 3-2 ar�nyban a Real nyerte.

1925. augusztus 27. A csapat eredm�nyes �tr�l t�r vissza. Veres�geket szenvednek ugyan, �m Angli�ban, D�ni�ban �s Franciaorsz�gban hasznos tapasztalatokat gy�jtenek. N�h�nyat ezek k�z�l bevesznek a gyakorlatba, most a Barcelona ellen. Egy napra a mezt lecser�lik lem�solva az angol divatot: fekete short-ot �s kock�s selyem inget �ltenek. Quesada "kipr�b�lja" a lest �s a sz�nd�kos szab�lytalans�got. A Barcelona pedig nem engedi a csapatot az el�d�nt�kbe...

A spanyol professzion�lis futball els� �v�ben (1926) a Real Madrid leigazolja az Arenas Guetxo k�zismert v�logatott j�t�kos�t, Jos� Mar�a Pen�t. Kinevezik az els� spanyol edz�t a klubn�l: Arthur Johnssont Juanito Carcer v�ltotta.

1927. j�lius 14. Santiago Bernabeu sikeres turn�ra vitte a csapatot az amerikai kontinensre. A v�geredm�ny a k�vetkez�: 16 meccs, 9 gy�zelem, 4 veres�g, 3 d�ntetlen, 44 g�l ide, 22 oda. Ami a legfontosabb, az �j f�ldr�sz elkezdi csod�lni a Real Madridot.

1928. szeptember 6. �j j�t�kosok mutatkoztak be: Cabo, Morera, L�pez �s Gaspar Rubio. Ez ut�bbi v�lik a helyiek b�lv�ny�v�, b�r a h�sz �vesen Levant�b�l �rkezett j�t�kos �ll�t�lag nem futotta be azt a karriert, amit j�soltak neki.

1929. febru�r 10. Az els� hivatalos spanyol bajnoks�g els� Real Madrid m�rk�z�se. A Real 5 - 0 -ra nyert a CD Europa ellen�ben, ezzel a Primera Divisionbeli els� gy�zelme r�gt�n meg is volt. J� kezd�s! Az els� bajnoks�got azonban a Barcelona nyerte, a Madrid a m�sodik lett. A k�t csapat rivaliz�l�s�nak t�rt�nelmi okai vannak, err�l egy k�l�n fejezetben lesz sz�.

1930. szeptember: Ricardo Zamora a Real Madridhoz �rkezik a tetemes, 150.000 pesetas summ��rt. Zamora neves j�t�kos volt �s a h�rneve csak n�tt a kir�lyi g�rd�ban, egyidej�leg �regb�tve ezzel �j klubj�nak h�rnev�t is. Az "isteni" becenev� katal�n j�t�kos volt a Real Madrid els� vil�gszt�rja. A csapat edz�je pedig ekkor a magyar Hertzka Lip�t!

1932. �prilis 3. Az utols� fordul� ut�n a Real Madrid �llt az �len. Az �j j�t�kosokkal, mint Ciriaco, Quincoces, Luis Regueiro, Hilario, Bestit, Olivares �s Ateca a Madrid bajnokk� k�zd�tte mag�t an�lk�l, hogy ak�r egyetlen meccset is vesztett volna. Bernab�u szt�rigazol�si politik�ja meghozta a v�rva v�rt eredm�nyt. (A csapat nev�ben ekkor nem szerepelt a "Real" jelz�). Egy �vvel k�s�bb a kor�bbi Barcelona-j�t�kossal, Jos� Samitierrel siker�lt a bajnoki c�met megv�deni.

1934. m�jus 06-�n Hilario �s Lazcano tal�lat�val 2 - 1 -re diadalmaskodott a Real Madrid a Valencia ellen, ezzel 17 �v ut�n v�g�l megnyerte a kup�t. A bajnoks�gban ez�ttal ez�st�rem jutott.

1935. �prilis 28. A bajnoks�got a klub m�sodik helyen z�rja. A 3. legjobb g�ll�v� 17 tal�lattal Sanudo lett, �s ami �rdekes: mindezt 5 meccsen hozta �ssze. 4 m�rk�z�sen 4-4 alkalommal r�gta a kapuba a labd�t. Ha egyszer Sanudo szerencs�s, akkor szerencs�s...

1936. j�nius 21. Eml�kezetes ment�s. Ennek k�sz�nhette a Real Madrid a kup�t a Barcelona ellen�ben. A Madrid nyer�sre �llt (2-1), de csak 10 emberrel j�tszottak. A m�sodik f�lid�ben Escol� hatalmas l�v�st z�d�tott a kapura. Kapusunk, Zamora hihetetlen �rz�kkel ujjheggyel torn�szta ki a sarokra tart� labd�t. Ebben a pillanatban legend�v� v�lt...

1939. �prilis 19. A polg�rh�bor� ut�n Pedro Parages �sszeh�vta a t�rsas�got, hogy �sszeszedj�k a tagokat �s meg�j�ts�k a klubot. A h�bor� t�nkretette a p�ly�t (rabokat �riztek rajta), a j�t�kosok �s a tagok nagyr�sze sz�tsz�ledt. A romokb�l kellett �jj��p�teni, Parages-nek siker�lt!

1941. �prilis 05. Egy nagy legenda j�tssza utols� m�rk�z�s�t a klub sz�neiben: Jacinto Quincoces, a vil�g akkori legjobb v�d�je.

1942-ben a Real Madrid m�sodikk�nt z�r a bajnoks�gban a Valencia m�g�tt.

1943. j�nius 13. Egyike a klub legnagyobb gy�zelmeinek. A Les Corts-ban (Barcelona) elszenvedett 3 - 0 ut�n egy kupameccsen a Madrid vitathat� k�r�lm�nyek k�z�tt legy�zi a katal�n FC Barcelon�t 11-1-re! A madridist�k (�s a riv�lis) soha nem felejtik ezt a napot!

1943. szeptember 15. Rettent�en fontos nap a klub t�rt�net�ben. Santiago Bernab�ut ellenszavazat n�lk�l v�lasztj�k az eln�ki posztra. Az � eln�kk� nyilv�n�t�s�val a Real Madrid jelenkori t�rt�nelm�nek legnagyobb lapja kiny�lt. A csapat csak a t�zedik poz�ci�t szerzi meg a bajnoks�gban, Bernab�u pedig megel�geli a folyamatos sikertelens�get, az alacsony n�z�sz�mot �s kidolgoz egy olyan tervet, amely az 50-es 60-as �vekre be�rik �s a Real Madridot Eur�pa cs�cs�ra emeli. Addig azonban sz�mos, viszonylag sikertelen �v k�vetkezik...

Az elk�vetkez� �vekben azonban a bajnoks�gon a Barcelona �s a v�rosi riv�lis Atl�tico Madrid osztozik.

1944. j�nius 22. Santiago Bernabeu els� nagyobb terve kezd val�s�gg� v�lni: az �j stadion telk�t megv�s�rolj�k.

1944. okt�ber 27. A Chamart�n f�ldj�t megszentelik �s a munk�latok elkezd�dnek. Santiago Bernab�u cs�k�nnyal a k�zben szimbolikusan megkezdi Spanyolorsz�g legnagyobb stadionj�nak �p�t�s�t.

1945 j�nius 5. Encinas lemond�sa ut�n Jacinto Quincoces - addig a v�logatott tr�nere - �tveszi a csapat edz�i poz�ci�j�t.

1946. j�nius 9. T�z �vvel 1936 ut�n a blanc�k ism�t elnyerik a kup�t az abszol�t es�lyes Valencia el�l. A Madrid 3-0-ra nyer. A bajnoks�gban azonban ekkort�jt tarol a Barcelona �s a kiv�l� Atl�tico Madrid...

1946. j�nius 20. Quincoces egyik �lma megval�sul: amint Luis Molowny eleget tesz hadk�telezetts�gbeli feladatainak, a Real Madrid szerz�dteti. A felejthetetlen "Mangas" a klub �jabb m�rf�ldk�v�t jelenti.

1946. december 25. Eml�kezetes m�rk�z�s a San Lorenzo de Almagro ellen, akik �pp eur�pai turn�n vettek r�szt. Az argent�nokat megel�zte h�rnev�k �s t�l optimist�knak bizonyultak a m�rk�z�s el�tt. A v�g�re 4 g�l kaptak, a Metropolitano megd�bbent �s �mulatba ejtett k�z�ns�ge el�tt.

1947. j�nius 9. �jabb jelent�s ut�np�tl�s �rkezett a kir�lyi g�rd�hoz. Narro, Mu�oz, Pahi�o, Gabriel Alonso �s Macala. Az �j korszak els� kup�j�t megnyerik, amelyet Eva Duarte Per�n, az akkori argent�n eln�k feles�ge adott �t.

1947. december 14. Megny�lik a Santiago Bernabeu stadion. A nemzetk�zi sajt� az ar�n�t a legjobbnak �t�li Eur�p�ban. Az els� g�lt az �j p�ly�n Barinaga szerzi. A nyit� meccs az Os Belenenses ellen hazai gy�zelemmel v�gz�dik. Az eredm�ny: 3-1.

1948. janu�r 27. A brit Mr. Keeping, a Southampton �s a Fulham egykori futballist�ja foglalja el a Real Madrid edz�i sz�k�t. A brit forradalmat csin�l �jszer� taktik�j�val.

1948. m�jus 28. A taggy�l�s egyhang�an megszavazza Santiago Bernab�u "Ki�rdemes�lt �s Megbecs�lt Eln�k"-i c�m�nek adom�nyoz�s�t Real Madrid Club de F�tbol-�rt v�grehajtott tev�kenys�g��rt �s folyamatos er�fesz�t�sei�rt. Bernab�u egy olyan csapatot �lmodott meg, amely t�bb t�zezer n�z� el�tt j�tszik, uralja a hazai, valamint a nemzetk�zi mez�nyt is. A stadion �p�lt a t�mogat�k p�nz�b�l, akik ez�rt cser�be haszn�lhatt�k a klub ny�jtotta szolg�ltat�sokat, mint p�ld�ul a teniszp�ly�kat, tornatermeket. M�r "csak" a csapatot kellett �sszehozni.

1950. szeptember 1. L�trej�n a Real Madrid Inform�ci�s Bulletinje, egy lap azzal az egyszer� �s amb�ci�zus c�llal, mint hogy a Real Madrid legt�bb szurkol�i fel� legyen sz�viv�. A bor�t�n Bernab�u k�z�r�sos sz�vege �ll: "Sok sikert k�v�nok a madridista Bulletin szerkeszt�inek. Csak egy tan�cs egy �reg embert�l: b�nj j�l a bar�taiddal, de b�nj sokkal jobban az ellens�geiddel! Egy nagy �lel�st k�ld�k minden madridista r�sz�re." T�bb, mint 40 �vnyi h�rad�s ut�n a Real Madrid tev�kenys�g�r�l, a r�gi Bulletin �tadta a hely�t a Real Madrid magazinnak, amely az egyik jelenlegi kapocs a Madrid rajong�k �s a Real Madrid k�z�tt.